FinnHun finn-magyar-angol internetes szótár és szókincstár

Szótár

habitation []

n lakás [lˈɑkaːʃ]

n tartózkodás [tˈɑrtoːskodaːʃ]

n lakóhely [lˈɑkoːhɛj]

n tartózkodási hely [tˈɑrtoːskodaːʃi hˌɛj]

n állandó lakhely [ˈaːllɑndoː lˈɑkhɛj]

n The act of inhabiting; state of inhabiting or dwelling, or of being inhabited; occupancy.

n A place of abode; settled dwelling; residence; house.